|
******************************************************************************************************
A
Cleveland, Ohio-i Szent Imre római katolikus templom beszámolója
A
clevelandi Szent Imre római katolikus egyházközség 2009 május 5-én a
vatikáni papi Kongregációhoz benyújtott felfolyamodása kérte a
clevelandi egyházmegye Richard G. Lennon püspöke által kihirdetett
bezárási rendeletének érvénytelenítését és ugyanakkor a bezárási
folyamat végrehajtásának a döntés meghozataláig terjedő felfüggesztését.
A Vatikán Papi Kongregációja ezidáig nem hozott döntést a clevelandi
Szent Imre egyházközség bezárásával vagy nyitvamaradásával kapcsolatban.
Lennon
püspök ezidáig 31 templomot zárt be a tervezett 50 közül, köztük 5
magyarok által alapított és fenntartott egyházközséget. Csupán egyet
hagyott meg, az árpádházi Szent Erzsébetről elnevezett magyar templomot.
Az egyházmegye 6 bezárásra ítélt magyar temploma közül így már csak a
Szent Imre működik, ennek bezárása folyó év június 30-ára van kitűzve. A
még nyitva álló egyházközségek közül mintegy nyolc küldött a Papi
Kongregációhóz felfolyamodást. A Kongregáció a Szent Imre templomhoz
hasonlóan ezek esetében sem hozott ezidáig döntést.
A Szent
Imre egyházközség továbbra is kűzd a megmaradásért, mivel
igazságtalannak és alaptalannak tartja a püspöki rendeletet.
Egyházközségünk ügyvivője, Peller Miklós, számos levelet terjesztett fel
a felfolyamodás benyújtása óta a Papi Kongregációhoz, amelyben újabb
adatokat és fejleményeket közölt a Vatikánnal. A beküldött anyagok a
Kongregáció tudomására adták a püspök olyan kijelentéseit, mint például
azt, hogy ő Isten akaratát teljesíti az általa elrendelt
templombezárásokkal. Ugyancsak felfedtük a Kongregációnak azt a püspöki
állásfoglalást, hogy aki, mint katolikus, sértve érzi magát az
egyházmegye bezárási döntésével, azokra az egyházmegyének nincs
szüksége. Minden beadványunk nyomatékosan kérte a bezárási folyamat
felfüggesztését a döntés meghozataláig, mivel ennek megadása nem
automatikus. A Kongregációtól ezidáig semmi döntést, semilyen hírt nem
kaptunk.
Sok
Amerika-szerte és a világ több országában élő magyar vagy nem-magyar
figyelt fel a Szent Imre bezárása hírére, és számosan nyújtottak felénk
segítő kezet. Örömmel és hálával nyugtázzuk és
köszönjük a Magyar Köztársaság kormánya, a magyarországi és a
határokon kívüli magyar sajtó, a Magyar Köztásraság Amerikában
szolgálatot teljesítő diplomatái, majd egyéb velünk együtt érző magyar
és sok esetben magyar protestáns avagy nem-magyar polgár közbenjárását
és tényleges támogatását. A
Magyar Katolikus Egyház és a Püspöki Kar részéről, egy nyugalmazott
püspök kivételével, eddig semminemű tettleges támogatást nem kaptunk,
még csak egy támogatási szándékú igyekezet kimutatását vagy egy
érdekünkben írt levelet sem.
Nagyon
kérjük és reméljük, hogy a Magyar Katolikus Egyház hajlandóságot érez
ahhoz, hogy nyitvamaradásunk érdekében felhozott érveinket meghallgatja,
amelyeket már többször felsoroltuk az egyház vezetőinek.
Tudtuk és tudjuk, hogy egy püspök egyházmegyéjének teljhatalmú
kormányzója, törvényhozója és bírója az egyházi törvények szerint,
amelyek szerint jogában áll döntéseket avagy rendeleteket hoznia külső
beleszólás nélkül addig, amíg az nem ellenkezik az egyházi törvényekkel.
Azonban az egyházi törvények nem hatalmazzák fel a megyéspüspököt arra,
hogy híveinek méltóságát és önérzetét sárba tapossa, vagy hívei
igényeit, kívánságait ne hallgassa meg.
Ebből kiindulva reméljük, hogy a Magyar Egyház vezetői és annak
képviselői ügyünk mellé állanak és egy pár hiteles érvvel
kérvényezik a vatikáni Papi Kongregációtól az itteni helyi püspök
bezárási rendeletének újravizsgálását az őáltaluk és mi általunk
felhozott érvek alapján. Ez eddig még nem történt meg. A sors különböző
viszontagságai révén idekerült magyarok megalkották és fenntartották
saját templomaikat, ahol anyanyelvükön hallhatták a szentmisét, az
evangéliumot, Istent és a Magyarok Nagyasszonyát dicsőítő énekeket,
miközben őrizték egy ezeréves keresztény magyar kultúra hagyományait. Ez
csak erősíti az itteni katolikus életet a clevelandi egyházmegyében.
Annak az embernek, aki otthon, az óhazában magyar anyanyelvűnek
született és magyar nyelven nőtt fel, majd a befogadó ország nyelvén
kellett megállnia a helyét és családjának megélhetést teremtenie, élete
vége felé, idős korára gondolatmenete visszatér anyanyelvére. Szabad-e
ezektől megvonni azt a jogot, hogy magyar nyelven imádkozzanak Istenhez?
Elfogadható-e, hogy elveszítsék magyar papjukat, aki már 25 éve hűen
szolgálja híveit, aki az öregeket és rokkantakat lakásukon,
öregotthonaikban is felkeresi, szentségekkel ellátja? A jelenlegi
paphiányban, amit a megyéspüspök rendelete alátámasztásául felhozott
ürügynek, elfogadható-e az, hogy egy életképes egyházmegyét a
megyéspüspök alaptalanul megszüntet, és a nagy felkészültséggel és
energiával rendelkező, hívei anyanyelvén beszélő plébánost elbocsát az
egyházmegyében eddig kifejtett fáradhatatlan, odaadó pásztori
tevékenysége színhelyétől, s ugyanakkor a pásztoruktól megfosztott
híveket szélnek ereszti? Elhihető-e az, hogy mindezt “Isten akarata
szerint” cselekszi, ahogy a megyéspüspök ezt kijelentette?
Mi, a
Szent Imre templom hívei már minden lehető utat bejártunk
egyházközösségünk megmentésére. Mivel a helyi megyéspüspök célja
templomunk megsemmisítése, külső segítség, hozzáállás és segítő
közbenjárás és felszólalás nélkül a helyi megyéspüspök eléri célját. Így
az ezeréves magyar kereszténység egyik tengerentúli, magyarok által
fenntartott virágzó szigetét árván hagyta a Magyar Katolikus Egyház, nem
törődvén azzal, hogy így Észak-Amerikában eggyel kevesebb magyar nyelvű
templomban énekelhetik a Magyar Himnuszt és a Boldogasszony Anyánk-at,
nem törődvén azzal sem, hogy távolmaradásuk és hallgatásuk milyen mély
sebet ejt híveink lelkében. Kérjük ezért a magyar katolikus egyház
vezetőit, hogy folyamodjanak a vatikáni Papi Kongregációhoz érdekünkben,
hogy találjanak megoldást a Szent Imre templom életben tartására. Talán
még tudomásukra hozhatná a Magyar Püspöki Kar azt, hogy egy ezeréves
keresztény kultúrának a hagyományait őrző kis magyar közösség
megmaradása nem áll senki útjában, sőt ez a kis magyar közösség áletben
tartása nyilvános tanúságot
tesz a katolikus hitről, a katolikus hit erősségéről és életképességéről
a clevelandi egyházmegyében.
Megerősítetlen híreink szerint a vatikáni döntéshozás elhúzódhat még egy
évig is. Mivel a Püspökség kijelentette, hogy a Szent Imre templom
bezárása a felfolyamodásunk feletti döntés meghozatalának hiányában is
megindul folyó év június 30-ával, az egyházközség ezzel tettlegesen
megszűnik. Miután a püspökség a hívőket fegyveres rendőrök bevonásával
kiűzi a templomból, a templomot lelakatolja, a papot és az épületek
gondnokát meneszti, a színes üvegablakokat és a keresztúti állomások
tábláit leszereli, a Clevelandi Magyar Cserkészetet és a Magyar Iskolát
megfosztja otthonától. A hívek szétszélednek más templomokba. A templom
ingó és ingatlan vagyonát a püspökség átutalja az adómentességet élvező
clevelandi Katolikus Jótékonysági Alapnak. Nincs kilátásban így az, hogy
egy kedvező vatikáni döntés meghozatala után újra életre keljen
egyházközségünk. A Vatikán nem adja meg automatikusan a püspöki döntés
végrehajtásának a felfüggesztését, azt kérvényeznünk kellett. Eddig a
Vatikán még a felfügegsztési kérvényünkre sem válaszolt. Világos, hogy
az egyházi törvények óriási akadályokat gördítenek a püspöki rendeletet
fellebbező hívek elé, és a Vatikán lassú döntéshozó igyekezete könnyen
egyházközségünk megsemmisülését eredményezi akarva-akaratlanul.
Éppen
ezért, hogy megakadályozzuk egyházközségünk megsemmisülését, templomunk
lezárását és a templomberendezés leszerelését, az elmúlt vasárnap
egyéni, hitelesített aláírásokkal ellátott és a Papi Kongregációhoz
címzett levélkérvényeket gyűjtöttünk egyházközségünk híveitől, amelyben
kifejezetten és nagyon határozottan kérjük a Kongregációt, hogy
függessze fel a bezárási folyamatot mindaddig, amíg a döntésük
megszületik. Amennyiben az egyházi törvények megengedik a püspöki
rendelettel kapcsolatos hierarchikus felfolyamodást, majd figyelembe
véve az évekig eltartható lassú döntéshozatalt, érthetetlen, hogy
miért ne adná meg a végrehajtás felfüggesztését
a döntéshoztal előtt. A hitelesített leveleket összegyűjtve a
washingtoni apostoli nunciátuson keresztül továbbítjuk a vatikáni Papi
Kongregációhoz. Továbbra is
igyekszünk nyomást gyakorolni és ráhatni a Vatikánra, hogy a Papi
Kongregáció egy igazságos döntést hozzon, egy olyan döntést, amely nem
okoz a lelkekben maradandó kárt, és nem semmisít meg egy élő közösséget
annak óhaja ellenére.
Peller Miklós
Cleveland, Ohio, USA
kelt:
2010 február 17
|