CHRISTMAS - KARÁCSONY
KARÁCSONY
Karácsony Krisztus születésének
emlékünnepe,
amelyet a keresztény világ december 25-én
tart meg; másképpen Nagykarácsony,
megkülönböztetésül a
Kiskarácsonytól, Krisztus körülmetéltetésének ünnepétől, amely
nyolcadnapra esik.
Karácsonyt a keleti egyházban régen a
Vízkereszttel együtt, január 6-án
ünnepelték. A nyugati egyház azonban abból a hagyományból indult ki, hogy
Krisztus fogantatása március 25-én
történt, születését december 25-re
tette, amit a IV. század óta a keleti egyház is elfogadott.
A katolikus papok Karácsony szent
ünnepén három szentmisét szoktak mondani.
Karácsony az egyházi év első
ünnepköre, amely Advent első
vasárnapjával kezdődik.
Karácsonyest a Karácsony
előestje, vigíliája, másképpen szenteste. Magában
foglalja a szentéjszakát, amelyen a keresztény világ a Megváltó születését
ünnepli. Az Ünnep ‘egyházi ‘részének központja az
éjféli mise. A katolikus egyházban a
hívek az egész napón át böjtöltek s csak szenteste étkeztek. (Mikor mi eljöttünk
hazulról, 1945-ben, meg tartottak ezt a bojtot, de aztán eltörölték.)
VÍZKERESZT, vagy Három
Király ünnepe, a keletről Betlehembe érkezett királyok emlékének
megülésére szentelt ünnep, amely január 6-ra
esik. Egyházi nyelven Epifániának
Úrjelenésnek (Urunk Jelenésének,) nevezik, mivel a világ Üdvözítője
ekkor jelentette ki magát a pogányoknak. Eredete a Kr. u. III. századba
vezethető vissza.
A görög egyház egészen az V. századig ezen a napon ülte
meg Krisztus születését ás megkereszteltetését. A nyugati egyház, ugyancsak a
legrégibb időtől több értelmet csatolt hozzá, úgymint a
napkeleti bölcsek eljövetelét (három királyok
ünnepe). Az ünnep ismeretes szertartásai: a vízszentelés amely a
megelőző nap délutánján megy végbe.
Összeállította Dr. Somogyi Ferencné Sarolta
